Rooms – your photo place » Rooms - your photo place

Masthead header

Karácsonyi fotózásra készen – a Rooms új, téli enteriőrje

Amikor hónapokkal ezelőtt elkezdtük tervezgetni a téli enteriőrt, magam sem láttam, mi is lesz ebből. Vártuk azt az ötletet/ihletet, ami igazán különlegessé és egyedivé teheti. Egyben voltam bizonyos, hogy megpróbálkozom a klasszikusabb, amolyan „belebújós” karácsonyi vonallal, de semmiképpen sem szerettem volna csupa elcsépelt dolgot felvonultatni.

Aztán nyáron kaptunk egy lehetőséget, hogy Stockholmban fotózzunk, és szerelembe estünk! Mindig is rajongói voltunk a skandináv lakberendezésnek és építészetnek, de látva élőben az északi városi és vidéki bájt, egyszerűen nem volt kérdés, hogy bele kell csempésznünk a téli enteriőrbe ezt a világot. Régóta kacérkodtam azzal a gondolattal is, hogy na, most akkor piros lesz (pontosabban bordó, mert így kevésbé hangzik önmeghazudtolásnak a részemről… Magyarázom: még az elején kijelentettem, hogy a Rooms-ban aztán sose lesz piros karácsony! 😀 ). Ezt a motoszkáló gondolatot megerősítette aztán a bordó faházak látványa Svédországban. Volt már egy alapunk, az igazán átütő ötlet azonban még hiányzott, ami a lelkét adja.

Egy este filmet néztünk éppen, amikor felbukkantak a képernyőn újra a faházak. S akkor bevillant! Legyenek nálunk is házikók! Bevallom, számos verzión ment keresztül aztán ez az ötlet, és igazából csak a múlt héten, az átalakítás közben rajzolódott ki, mi is lesz ebből. Laci – aki most Zoli építőtársa volt ebben – többször mondogatta is, hogy remélem, te már látod, milyen lesz, mert nekem elképzelésem sincs… Mire én: csak csináld, még én sem tudom pontosan, de már látom magam előtt. 🙂 Láttam… vagy 100féle változatban! 🙂

A bizonytalanságomat az okozta, hogy féltem attól, sötét lesz az összhatás. Szerettem volna meghagyni a natúr fát, mert nekem az annyira otthonos érzést adott. Ugyanott –amikor beleszerettünk az ágytakaróba – az is adott volt, hogy bevállaljuk a fekete színt a bordó mellé, én pedig szerettem volna, ha a házikók karakterét ez adja majd. Nem szerettünk volna túl meséset, túl cukit, de mindenképpen valami kedvesre vágytunk, valami igazán szerethetőre, de mindenekelőtt letisztultra és ízlésesre. Ezt a határt volt nehéz nagyon megtalálni. Aztán beugrottak a minták! A kandallóra is ilyen került, cuki is, visszafogott is, jó lesz! A kandallóról csak annyit, hogy halálra cikiztek miatta, mert amíg nem volt lefestve, úgy nézett ki, mint egy csinosabb raklap, és persze hallgathattam, hogy minek bajlódtak ennyit vele, egyszerűen össze kellett volna szögelnünk két raklapot… persze… persze… azért így mégiscsak sokkal szebb, ráadásul saját készítésű.

A kandalló kapcsán, be kell számotokra mutatnom Bélát, a rénszarvashintát. (Nem én neveztem el Bélának, ahogy a többi állatka sem általam kapott „fura” nevet, de van nevük, így egy egész kis család vár rátok télen…). Nem titok, hogy ő ikeás és Zoli szerzeménye, mert szerettünk volna kedvezni a gyerekeknek, akiknél azt láttuk minden évben, hogy imádnak felülni a dekorációra. No, Béla pont erre lett kitalálva!

Szeretettel és lelkesen várja a kicsiket, ahogy a tavalyi évhez hasonlóan, sok karácsonyi plüss is, akik az enteriőrhöz öltöztek fel.

Számos olyan elem van az enteriőrben, ami kifoghatott volna rajtunk, de azt hiszem, két igazán nevetséges pont volt: az, ahogy Lucával az ágy összerakásával megszenvedtünk, és ahogy a fiúk (nem) szereztek nyírfát. Álmomban nem gondoltam, hogy pont ez fog ki rajtunk, de képzeljétek, lehetetlennek bizonyult 2 méteres nyírfatörzseket szerezni ággal. Esküszöm, mindent megpróbáltunk! (ha valaki tudja a legális megoldást, ne fogja vissza magát, mostmár nagyon kíváncsi vagyok!) Végül arra adták a fejüket, hogy a környéken felkutatják azokat a részeket, ahol lehetnek leesve ilyen ágak és nem sértenek senkit azzal, ha bemennek és elhozzák. Nagyon-nagyon megörültünk, amikor nem üres kézzel érkeztek vissza. A lelkesedés azonban gyorsan elillant, amikor megláttuk a „zsákmányt”. Egyrészt szerintem nyárfát és nem nyírfát hoztak, bár ők állítják az ellenkezőjét. Másrészt, pont előtte esett, így az ágak annyira átnedvesedtek, hogy a fele széthullott. Nyeltem azonban egyet inkább, amikor megtudtam, hogy ért ide. Sétáltak vagy 1,5 km-t a gazban. Majd okosan kitalálták, hogy az övük segítségével cipelik ki a kocsiig. Aha, csak mindkettőjük nadrágja majdnem teljesen leesett öv nélkül. Megvan a kép, ahogy cipelik az övükkel a vizes susnyásban az ágakat félig leesett nadrágban?!? 😀 Jajj… 😀 Azért büszke vagyok rájuk, szép volt fiúk! 🙂 (A szarvas család ideérkezéséről nem beszélek inkább, mert a szállító éveket vett el az életemből azzal a stresszel, amit okozott, hogy nem érnek ide időben.)

 

Idén a csarnokba kerültek fényfüzérek is, mert minden évben többen mondtátok, hogy szeretnétek, ha lennének. Ennek köszönhetően estefelé nagyon szép hangulatképeket tudtok majd készíteni, de látszódnak nappal is.

A Paris szoba sorsáról még annyit sem tudtunk az átalakítás első napján, amennyit a csarnokról, mégis pikk-pakk elkészült. Már tavaly megláttam az arany karácsonyfa díszeket és meg is vettük őket, lesz, ami lesz alapon és a tükör is régóta várja a raktárunkba, hogy egyszer megtalálja a méltó helyét. Szerettük volna itt meghagyni a nálunk megszokott vintage-shabby stílusvilágot a lehető legletisztultabb formában. Most olyan a Paris, amilyennek mindig elképzeltem.

A karácsonyfa előtt díszelgő falovacskát pedig Zoli semmiképpen sem akarta ott hagyni. Szerintem nagyon jól tette és biztos vagyok benne, hogy nagy kedvencetek lesz. El is nevezhetitek, mert őt nem kereszteltük még el. Milyen nevet adnátok neki?

A Le Bain maradt a régi, egyrészt, mert nem érezzük úgy, hogy karácsonyi-téli dekort kívánna, másrészt sokan kértétek, hogy ne változtassunk rajta télre se.

Számos új, az enteriőrbe illő, bérlehető ruhával is várunk benneteket, a héten igyekszem ezeket lefotózni, hogy már itt, a weboldalon is láthassátok őket.

Nem is tudom, voltunk-e valaha ennyire bizonytalanok abban, hogy is áll majd össze egésszé a megálmodott enteriőr. Tényleg úgy éreztük, az elmúlt héten született csak meg igazán hiába akadt számtalan tervünk, láttunk bele ilyen vagy olyan kompozíciót, vásároltuk meg előre az elemeinek nagy részét. Valahogy az lett a sorsa, hogy a pillanatok hevében formálódjon és szülessen meg. Úgy érzem azonban, benne van minden, ami számunkra kedves, ami az ünnepre, a családra, a szeretteinkre emlékeztet minket és mindaz, ami miatt a Rooms-t nem csak mi érezzük otthonnak, hanem szerencsére egyre többen és többen, ti is.

Gyertek sokan és töltsétek meg a saját emlékeitekkel, érzéseitekkel!

Természetesen most is készítettünk a fotósok számára képcsomagot, amit tudtok használni promóciós céllal. Ezt szokás szerint e-mailen (berles@rooms-studio.hu) vagy facebook üzenetben kérhetitek tőlünk, ahogy a bérléssel kapcsolatos ár és egyéb információkat is.

Nézzétek meg a galériákat is!

Küldjemailt oszd megFacebook-on Tedd kiPinterest-re