
Amikor ott álltunk 30 perccel a nyitás előtt, és végre a helyére került minden apró részlet, két másodpercig mereven bámultam, majd elsírtam magam. Nem vagyok ennyire pityergős azért (bár az esküvő fotózás érzékenyebbé tett), egyszerűen kigördült minden. A sok feszültség, izgalom, várakozás, a “megint egy váratlan probléma” körforgása, a megállás nélküli hajtás… és az öröm....